Élménybeszámoló a II. Gyermek U10-es Világbajnokságról

Idén március 5-én vasárnap a második alkalommal került megrendezésre Dunaújvárosban az U10 Gyermek Világbajnokság nevű rendezvény. A szervezők célja, hogy a 45 magyarországi jégkorongklubban játszó utánpótlás korú játékosok megismerjék egymást, ill. a különböző egyesületekben játszó hokis palánták ne egymás ellen, hanem egymással, egymásért küzdjenek. A játékosok szétosztásánál szempont volt, hogy lehetőleg azonos képességű csapatokat állítsanak össze és minden gyerek ugyanannyi időt tölthessen jégen, csoportbesorolásától és tudásától függetlenül.

A rendezvény során a felnőtt A csoportos világbajnokságra kijutott válogatottak színeiben léptek pályára a játékosok. Idén sajnos a válogatottunk nem lehet kint az A csoportos vb-n, de ezen a rendezvényen, mint rendező természetesen a Magyarország is részt vett.  A 16 nemzetet 4 darab 4 tagú csoportba sorolták be.

A Szombathelyi Pingvineket idén Csarankó Levente képviselte a rendezvényen, aki -a sorsolás eredménye alapján- Magyarország színeiben játszhatott.

A program kora reggel 7 órakor a regisztrációval vette kezdetét. A verseny szervezése nagyon profi volt. Érkezéskor mindenki névre szóló fényképes belépőkártyáját kapott, melyen az egyesülete ill. annak az országnak a neve is szerepelt amelyben játszott, majd az öltözőben előkerültek a nemzeti színű mezek és az egyedi sisaktáblák is.

Bemelegítés után gyors öltözés, majd 8:00-kor kezdetét vette a torna. A mérkőzések egyszerre 3 pályán zajlottak és a megszokott U10-es tornákkal ellentétben itt számolták a gólokat is. Minden csapat 6 meccset játszott, 4 sorral 16 perces félidőkkel.

Az első két meccsét a magyar válogatott a Fehéroroszország, majd Szlovákia ellen játszotta. Az előbbit 6:4-re nyerte, de sajnos a második mérkőzésen Szlovákia a 8:4-es előny ellenére végül 8:10-re fordítani tudott.

A magyar csapatnak három óra szünet következett, így a srácoknak a pihenés mellett egy közös ebédre is futotta az időből. Innen jókedvűen tértek vissza és közösen énekelve vonultak be a jégcsarnokba. Itt kerítettek sort a csapatfotózásra is, amit egy vidám hangulatú MTVA interjú követett.

12:00-kor következett a kis- és nagy hokisok álom mérkőzése: megmérettetés Kanadával. A mieink nemcsak ott voltak a jégen, hanem parádés játékkal 5:1-el el is hozták a meccset, melyből a csapat minden játékosa kivette részét. Így a csoportmérkőzéseket két győzelemmel és egy vereséggel zárva, Szlovákia után másodikként várta a folytatást az 5-8. helyezésekért.

Innentől a kis hokisoknak már nem sok idejük maradt pihenni, mert szinte óránként jégre léptek. A torna folytatásában a Lettország elleni meccset simán hozták a srácok 6:3-ra, majd megvívták Németország csapatával az aznapi ötödik mérkőzésüket. Magyar szempontból igazi „örömhoki” vette kezdetét. Egymás után születtek a szebbnél-szebb gólok, távoli bombák, ügyes összjátékkal szerzett találatok. A lelátón zúgott a „HAJRÁ MAGYAROK” és hamarosan a felnőtt válogatott meccseket meghazudtoló hangulat kerekedett.

Az utolsó mérkőzést Dánia válogatottjával játszottuk. Az első pár percben az ellenfél elhúzott 0-4-re, de a magyar csapat szokás szerint nem adta fel, a srácok beleadtak mindent és visszajöttek a meccbe. A második félidőben felválta születtek a gólok, de az egy gólos hátrány megmaradt. A gyerekeken már nagyon látszott a fáradság, de az utolsó erejüket összeszedve még mindig mentek előre. Az utolsó pár másodpercen kis Pingvinünk is megpróbált még kiegyenlíteni, de a kapu előtti nagy harc ellenére a korong elakadt a kapus mamutja alatt. Így az eredményjelző végül 8-7-et mutatott Dánia javára.

Magyarország ezzel a szép teljesítménnyel a tavalyi eredményén egyet javítva a 6. helyezést érte el a II. Gyerek Világbajnokságon!

Levente is elfáradt, de nagyon élvezte az egész napot. Bár most csak kapuvasat sikerült lőnie, azért nem búslakodott. Rengeteg élmény érte és sok tapasztalatot gyűjthetett a magasabb kategóriában játszó gyerekektől, aminek pozitív húzó hatása a torna folyamán folyamatosan javuló teljesítményén jól látszott.

Jó volt látni, ahogy egy nap alatt sikerült csapattá kovácsolódni a különböző helyekről, különböző csoportokból különböző játéktudással érkező gyerekeknek. Ezen nincs is mit csodálkozni! Egy dolog közös bennük. Bárhonnan is érkeztek, egytől egyig szívből szeretik a jégkorongot.

Köszönjük Csarankó Antalnak a fotókat és a beszámolót.