Ősszel, az évad kezdetén egyszer már részt vettünk egy ilyen megmérettetésen Zalaegerszegen, még azelőtt, hogy saját jégen megkezdtük volna az edzéseket. Az a torna nem is sikerült túl jól, minden meccsen nagy arányú vereséget szenvedtünk. A következő ilyen megmérettetés Veszprémben volt február elején. Ott már jobban szerepeltünk, mind a négy mérkőzésen tartottuk magunkat, szuper kapus teljesítménnyel már sokkal kevesebb gólt kaptunk, a Jéglovagok második csapata ellen pedig gólfesztivált rendeztünk. Habár a Műjégpályán már február vége óta nincs jegünk, a heti egyszeri zalaegerszegi edzések és tornák szinten tartották a csapatot, ezért március utolsó szombatján ismét kipróbáltuk magunkat egy B kategóriás játéknapon.
Szokásos volt a menetrend, 4 komoly ellenfél, 4 kemény meccs várt a csapatra, amelynek a soraiban friss igazolású és újrakezdő játékos is jégre lépett.
A Pécsi Skacokkal kezdtünk. Velük még nem találkoztunk az elmúlt időszakban. Jól indítottuk a meccset, komoly helyzeteket alakítottunk ki, majd a vezetést is megszereztük. Ezt gyorsan kiegyenlítette az ellenfél, majd ismét mi szereztünk előnyt. Egy könnyen megítélt büntetővel egyenlített a Pécs, majd a félidő vége előtt egy elkerülhető góllal már ők vezetettek. A második félidőben a Skacok őrizték az előnyüket, főként a védekezésre koncentráltak. A mieink sok helyzetet alakítottak ki, és megérdemelten egalizáltuk az eredményt. A győzelemhez talán közelebb álltunk, de nem sikerült kicsikarni azt.
Nyúlfarknyi szünet után a Kaposvári Sportiskola csapata várt a mieinkre. Őket februárban Veszprémben már megszorongattuk, a srácokat fűtötte a visszavágás utáni vágy. Nagy iramú, az előzőnél sokkal pörgősebb játékot mutattak be a csapatok, felváltva estek a gólok. Hol az egyik, hol a másik csapat húzott el két góllal. A mieink parádéztak, remek összjátékot mutattak be, felszántották a jeget, és végig partiban voltak ellenfelükkel. A második félidő utolsó 3 percére 2 gólos előnnyel vágtunk neki, de a Kaposvár sorban szerzett gólokkal megfordította és megnyerte az összecsapást. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a soraikat a mérkőzés utolsó periódusában megvariálták, a jól játszó játékosaik folyamatosan jégen voltak, ami nem volt sportszerű a részükről.
Jégfelújítás és szünet után a házigazda következett. Nem jó előjelekkel érkeztünk, az eddigi találkozókon mindig jól elvertek minket. Ez a mérkőzés azonban teljesen másképp alakult: támadólag léptek fel a mieink, és az első percben két gólt ütöttünk nekik. Szinte a kapujukhoz szegeztük őket, a nézők nem hittek a szemüknek. A Titánok aztán válaszoltak, és kiegyenlítettek, majd nálunk volt az előny. A házigazda ismét egyenlített, majd hatalmas kimaradt ziccereink után újra az ellenfél vezetett. Nem adtuk könnyen a bőrünket ezen a napon, megint beértük őket. A vége sajnos nem sikerült jól, egy utolsó másodperces elkerülhető góllal a Titánok nyerték a találkozót. Nagy kár volt érte, a döntetlen hatalmas bravúr lett volna, de a játékban teljesen egyenrangú partnerek voltunk, gyönyörű összjátékkal szereztük a góljainkat és emellett rengeteg helyzetet is kialakítottunk.
A játéknap utolsó összecsapásán a Szigeti Bikák gárdája ellen léptünk jégre. Ez a mérkőzés aztán igazi örömjátékot hozott. A kezdéstől fogva támadó szellemben léptünk pályásra, rengeteg helyzetet kialakítva, szebbnél szebb találatokat szerezve, magabiztos győzelmet arattunk.
Csergő István vezetőedző értékelésében elmondta, hogy az elmúlt két év legjobb játékát mutatta be a csapat, nagyszerű egyéni teljesítményeket és pazar összjátékot produkálva. A korábbiaktól eltérően nem volt holtpont a játékban, fizikálisan végig bírták a négy kemény összecsapást. Kiemelte, hogy mind a négy mérkőzésen támadólag léptünk fel és kis koncentrációval a vesztes meccsek is másképp alakulhattak volna.
Összegzésként elmondhatjuk, hogy "megérkezett" a csapat a B csoportba! Remek szezont produkáltak a gyerekek, a szombati játékkal feltették a koronát az egész évadbeli teljesítményükre.
A csapatképről Bosits Botond kapus hiányzik.
Videós összefoglaló az első két mérkőzésről: