Ezúttal is a Soproni Jégtörőkkel kezdtünk, mint három hete Tatán, utána a hazai Polipokkal játszottunk, végül a Tatai Hódok voltak az ellenfeleink az utolsó találkozónkon.

A korábbi fordulók alapján esélyesként léptünk jégre, és nem is kellett csalódni. Habár nehezen pörgött fel a csapat, a végére jól megszórtuk a Jégtörőket. Ismét voltak szép megmozdulásaink, külön élményszámba ment az első sor összjátéka. A kapusunknak nem sok dolga akadt.

A második találkozón hullámzó játékot láthattunk, a hazaiak nagy elánnal vetették bele magukat az összecsapásba, megnehezítve a dolgunkat. Kevés volt a jó passz, több az egyéni akció. Az idő előre haladtával szépen lassan felőröltük az ellenfelet.

A Tata gárdája ellen már kiütközött a fáradtság, ez az összecsapás lett a legszorosabb a három közül. Rengeteg helyzetet kidolgoztunk, de sok pontatlanság csúszott a játékba, így sok lehetőség kimaradt. Az előző találkozókhoz képest kevesebb gólt szereztünk, de így is meggyőző fölénnyel hoztuk le a találkozót.

Összességében elmondható, hogy remekül szerepelt a csapat ebben a szezonban, a lejátszott 12 mérkőzésen sok gólt szereztünk, és nagyon keveset kaptunk. Több mérkőzésen pályára léptek U10-ből feljátszó játékosok, akik megtapasztalhatták, hogy milyen a játék egy szinttel feljebb. A fiatal kis hokisaink is jól állták a sarat, és felvették a ritmust az idősebbekkel. Minden pályára lépő játékosunk megérdemli a dicséretet, sokat fejlődtek a szezonban.